Amikor egy NX összeállítás környezetben meg kell határozni a valós komponensek összes, vagy akár az összeállítás szinten lévő kiválasztott test tömegét, több lehetőség közül választhatunk. Ahogy NX-ben minden modellezési feladatnál, a felépített összeállítás környezet elkészítésekor is több teljesen különböző megoldást alkalmazhatunk, mely ugyanolyan jó, használható eredményt ad. Ebből nézünk meg egyet ebben a cikkben.
Reference set
A reference set-ről már írtuk régebben itt . Ennek segítségével meghatározhatjuk, hogy a komponens, mely megjelenítési állapotban legyen jelen az adott összeállításban. Ezzel az egy komponensben lévő több test megjelenítését, de akár a segédgeometriák összeállításban történő ki/be kapcsolását is vezérelhetjük. Amit meg kell jegyezni, hogy alapértelmezésben az adott komponens a benne található “MODEL” referencia set-et használja az összeállításban történő megjelenítéshez.
Fontos, hogy a komponens összeállításban megjelenő tömeg számítására is a “MODEL” állapot lesz használva. Azaz, ha a komponensben lévő 3 testből csak 1 db van a “MODEL” referencia set-ben beállítva, akkor a másik két test tömege nem jelenik meg a komponens értékében, még akkor sem, ha annak a referencia set-nek a láthatóság kapcsoljuk be, ami mind a három testet “megmutatja”.
A megfelelő tömeg megjelenítése – a tömeghez tartozó reference set felülírása
Több lehetőségünk van arra, hogy a valóságos érték jelenjen meg az összeállításnál és/vagy a komponensnél, vagy elkerüljük a tömegek duplikálását. Erről látható itt egy jó összefoglaló a Siemens-es Taylor Anderson prezentálásában .
Az egyik lehetőség, ha felülírjuk a tömeg meghatározásához tartozó referencia set-et. A bemutató videóban a szerszámtestből kivágott formaüreg test eredményeként két darab testet kapunk. De nekünk csak az egyikre van szükségünk, így a két testet tartalmazó “MODEL” refset helyett egy általunk létrehozott, a megfelelő egy darab testet tartalmazó új refset lesz a keresett tömeget meghatározó megjelenési állapot.
A videóban látható még, hogy miként tudjuk kikapcsolni a tömegszámításba nem használt komponenseket (Suppression), melyek geometria szempontjából továbbra is asszociatívak maradnak. Szintén látható az “Entire Part” refset használata, az új Assembly parancs, illetve az NX2306-től módosított komponens kényszerek.
A magyarázó feliratok megjelenítéséhez kapcsold be a Youtube felületen a feliratozást.