A Siemens NX alapbeállításaiban is alkalmas arra, hogy a képernyőn megjelenő nagy mennyiségű adatot, információt könnyen tudjuk kezelni. Ha ezek a beállítások nem megfelelőek, akkor tudunk még finomítani a még könnyebb kezelhetőség érdekében.

A nemlátható élek megfogása

Alapértelmezésben a ki van kapcsolva a nemlátható élek megfogásának a lehetősége. A legtöbb esetben ez a beállítás megfelelő. Nagyobb adathalmazok esetén előfordulhat, hogy emiatt a kiválasztás lassabb, nehezebb, többet kell forgatni a modell-t. Ha a Rejtett élek megjelenítését és a kijelölését biztosító kapcsolókat bekapcsoljuk, akkor gyorsabban kijelölhetjük ezeket az éleket is.

A kurzor mérete

A kurzor mögötti geometriák kijelölése esetén segítségül hívhatjuk a „Quick pick” opciót: amikor a kurzor mellett megjelenik a három pötty, a kurzor mögötti, aktuálisan kiválasztható geometriákról kaphatunk egy listát. Nagy adatmennyiség esetén ez a lista végtelen hosszú is lehet. A „találati mennyiséget” be tudjuk állítani a Menu → Preferences → Selection, majd Cursor/Selection Radius alatt.

Kijelölési szűrők használata

A „Menu” gomb melletti sávban találjuk a geometriai és mélységi szűrőket. Ezek használatával csak a kiválasztott geometria típust (pl.: datum sík, vagy görbe), csak a kiválasztott szinten tudjuk megfogni (pl.: csak a vázlatban található elemeket tudom kijelölni). Ha a parancs kiadása előtt kapcsolom be a szűrőt, akkor kikapcsolásig tudom használni. Ha parancson belül, akkor a parancsból kilépve, visszaáll az eredeti/előző szűrési állapotba.

+1: ha nem tudjuk, hogy melyik paranccsal melyik geometriát tudjuk megfogni / manipulálni, akkor a parancs kiadása után a geometriai szűrőt legördítve csak a parancsban választható elemeket listázza ki.

Action-Object vagy Object-Action

Az angol kifejezéspár annyit tesz az NX nyelvén, hogy lehetőségünk van akár a parancsot kiadni elsőként (Action-Object) , majd kijelölni az objektumokat, de előszőr kijelölhetjük az objektumokat is (Object-Action), majd a kijelölés után a parancsot választva, annak beviteli mezőjébe kerülnek az előzőleg kijelölt elemek.

A nagyméretű adathalmaz esetén az Action-Object általában előnyösebb, hiszen a parancs kiadásakor a parancshoz használható geometriákat automatikusan kiszűri az NX, így kevesebb a kijelölhető elem is a modelltérben.

Vannak bizonyos parancsok, mint például az új vázlatkészítőben a kapcsolatok elhelyezése (a „make” parancsok), ahol a parancs kiadásakor egy dialógusablak segít a kiválasztás megfelelő sorrendjének meghatározásában (Action-Object). Viszont ha először kijelöljük a görbéket (Object-Action), tudni kell a megfelelő kijelölési sorrendet.

További NX tippek oldalunkon: https://digitalisiker.com/?s=tippek

forrás: https://community.sw.siemens.com/s/article/large-datasets-tips-NX